Energia. A hétköznapi életünk mára egyik nélkülözhetetlen alapfeltétele. A 21. század emberének energiaéhsége szinte az élet minden területén megnyilvánul legyen szó olyan alapvető és nem bonyolult dolgokról, mint tanulás, főzés, pihenés.
Mivel az energetikának, az energiabiztonságnak, a hagyományos és megújuló energiaforrásoknak a modern államok közötti kapcsolatok formálásában is meghatározó szerepe van. A biztos energiaellátás napjaink egyik életfeltételévé vált. A világban zajló gazdasági folyamatoknak és a geopolitikai átrendeződéseknek is köszönhetően az energiabiztonság kérdése minden ország számára prioritássá vált. Az Eurázsia Szemle III. évfolyamának 1. száma pedig arra vállalkozott, hogy tudományos alapossággal és megközelítéssel az átalakuló világ eseményeire reflektálva az eurázsiai térség energiabiztonságával és energetikai kihívásaival kapcsolatos olyan aktuális témákat mutasson be, melyek a magyar és külföldi tudományos ill. hétköznapi élet szereplőit is egyaránt érdekelheti.
Az Eurázsia Szemle III. évfolyamának 1. számában hat kiváló, a tudományos alaposság követelményeinek megfelelően megírt tanulmány kapott helyett. A kötet első tanulmánya az energiapolitika, valamint a geopolitika 21. századi különös kapcsolatát mutatja be és teszi fel a kérdést cuius regio, eius religio – akié a föld, azé a vallás ha energiáról van szó? Ebben a munkában a Magyar Energetikai Társaság elnökségi tagja, Tóth Máté arra a kérdésre keresi a választ, hogy az energiára ma eurázsiai világrend hajnalán, mint fegyverre kell tekintenünk vagy csupán a mindennapi szükségleteinkhez elengedhetetlen forrásnak számít. Oláh Judit és Popp József, a Neumann János Egyetem tanárai tanulmányukban a globális energiafogyasztás szerkezetének változását és CO2-kibocsátás szerkezetének alakulását a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény és az európai zöld megállapodás tükrében vizsgálták és keresték az összefüggéseket azzal kapcsolatban, hogy a globális népességnövekedés mellett az életmódváltozás (pl. urbanizáció és motorizáció) miatt hogyan és miként emelkedik az emberiség átlagos energiafogyasztása. A Miskolci Egyetem oktatóinak, Szép Teklának és Tóth Gézának közös tanulmánya egy olyan különös és egyben nagyon fontos kérdésre kereste a választ, hogy milyen töréspontok léteznek az energiaátmenet területén, s ezekben a törésekben (ha vannak ilyenek) az országhatároknak milyen szerepük van, valamint az elektrifikációban, illetve a megújuló energiaforrások szerepében jelen lévő globális különbségek feltárhatóak-e. Az eurázsiai régió energetikai kihívásai mentén Tárik Meszár a Mathias Corvinus Collegium PhD Programjának hallgatója és az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusza a MENA-régió országainak a megújuló energetikával kapcsolatos kihívásait, lehetőségeit és jövőjével kapcsolatos perspektívákat foglalta össze.
Az előbbi munkákhoz hasonlóan a folyóirat jelen számának fennmaradt három szerzője is hasonlóan igényes tanulmányokban keresett választ az Eurázsiai térség energetikájával kapcsolatban felmerült kérdésekre. Veres Szabolcsnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktoranduszának köszönhetően a tanulmánykötetben bemutatásra kerülhetett a ritkán kutatott és kevésbé ismert Közép-Ázsia energiabiztonságának és helyzetének jelenlegi állapota. Bozsó Péter munkája Japánnak a G7-csoporton belüli azt a kivételes helyzete mögött álló összefüggéseket elemzi, amely a távol-keleti ország számára lehetővé tette, hogy a szervezeten belül az orosz energiaimport tekintetében az olajársapka-megállapodás érvénye alól mentesítse magát. Szilágyi Zsolt a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa Mongólia energiapolitikájának 21. századi kihívásaira igyekezett válaszokat találni. Ugyanis a belső-ázsiai ország folyamatosan növekvő gazdasága jelentős társadalmi változásokat is generált (itt elsősorban a vidék-város migrációra kell gondolnunk), amelyek önmagukban is komoly feladat elé állították a mongol energetikai infrastruktúrát.
A kiváló tanulmányok mellett a kötetben két könyvajánló is helyett kapott, melyek az energiabiztonság és energetika 21. századi szerepéhez igyekeznek kedvet csinálni. Érdekesség, hogy a könyvajánlókban szereplő mindkét könyv szerzője az a Daniel Yergin az energetika és a nemzetközi gazdaságtan méltán elismert szaktekintélye, tőle megszokott közvetlen stílusában, a világfolyamatokat kibontakoztató, cselekvő embert és a gazdaságot állítja munkái középpontjába. Folyóiratunk III. évfolyamának 1. számában a a könyvajánló rovatban Daniel Yergin Változó világtérkép – energia, klíma és a nemzetek közti konfliktusok és A küldetés: energia, biztonság és a modern világ újraalkotása című magyarul is megjelent könyveinek ízelítői kaptak helyet.
Az Eurázsia Szemle III. évfolyamának 1. száma egészben letölthető: