Az eurázsiai tér felemelkedése, geopolitikai jelentősége és meghatározó szerepe a globális gazdaságban mára már nem csak egy elmélet vagy várható forgatókönyv, hanem egyre inkább a valóság része. Az Eurázsia Szemle jelenlegi száma az eurázsiai szuperkontinens egyre növekvő jelentőségére fókuszálva az innováció és technológia területét tárja a kedves olvasók elé.
Az eurázsiai régió hosszú múltra tekint vissza az innováció és a technológiai fejlődés terén. A Keletet és Nyugatot összekötő Selyemúttól az európai reneszánszig ez a régió az ideák, ötletek és találmányok olvasztótégelye volt. Mára páratlanul gyors fejlődésnek lehettünk a tanúi, amelyet a globalizáció és a digitalizáció, mesterséges intelligencia fejlesztések vezérelnek. A történelem során az innovatív gondolkodás és technológiai fejlesztések súlypontja folyamatosan vándorolt Eurázsiában. Egy hosszan tartó keleti civilizációs, technológiai fölény után ez a súlypont fokozatosan nyugatra vonult, majd egy több évszázados nyugati dominanciájú korszak után napjainkban ismét a távolkeleti országok veszik át gyorsütemű innovációs fejlődés stafétáját. Ez az eltolódás fokozatosan átalakította és tovább alakítja az eurázsiai régió gazdasági helyzetét. Az olyan országok, mint Kína és India, a hagyományosan élenjáró Japán és Dél-Korea mellett, új globális technológiai központokká váltak, virágzó IT-iparral és startupokkal. Mindeközben Európában a megújuló energiát és a zöld technológiákra helyezik a hangsúlyt és vezető szerepet töltenek be a fenntartható innovációk terén. A zöld energiaellátásban pedig egyre nagyobb mértékben növekszik a régiók közötti együttműködés. Az világon telepített photovoltaikus modulok jelentős részét Kínában gyártják, közel-keleti és indiai vállalatok fejlesztenek zöld energiatermelő projekteket Közép-Ázsiában és a Dél-Kaukázuson, utóbbi pedig a megtermelt zöld energiát Közép-Európába tervezi szállítani. Az Eurázsiai konnektivitás technológiai és innovációs szinten tehát reálisan is megvalósulni látszik.
A technológiai fejlődés ugyanakkor geopolitikai tényező is. A történelem során bebizonyosodott, hogy a technológiai fejlődés nem csak gazdasági előnyökkel jár. Az innovatív, technológiailag előretörő nemzetek egyre nagyobb súllyal rendelkeznek a nemzetközi téren is. Az eurázsiai régió jelentős geopolitikai csomópont is, ahol a nagyhatalmak rivalizálása és együttműködése egyszerre zajlik. A technológia döntő szerepet játszik e dinamikák alakításában. Szemtanúi voltunk az 5G technológiáért folyó versenynek, a mesterséges intelligencia (AI) fölényéért zajló verseny pedig most is folyamatban van és bár kisebb mértékben és léptékben, de újraindult a holdverseny, amelyben Oroszország és az Egyesült Államok mellett immár Kína és India is részt vesz. Mindezekben a folyamatokban Ázsia országai nem pusztán aktív résztvevők, hanem az azokat alakító valós aktorok is. Noha a technológiai fölény elérése feszültség forrása lehet, együttműködési lehetőségeket is kínál olyan területeken, mint a klímaváltozás mérséklése, az egészségügy, kiberbiztonság, energiahatékonyság, mezőgazdaság vagy épp a banki és pénzügyi szférák. A technológia rohamos fejlődése viszont minden előnye mellett kockázatokkal is jár, hiszen az egyre nagyobb digitalizációval elmosódik az adatbiztonság határa, a robotizáció felveti az emberi munkaerő költséghatékonyságát és az ebből következő lehetséges munkavállalási válságokat, az információ áramlás és általános hozzáférhetőség pedig a szellemi tulajdon és a szabadalmak védelmének kérdéseit vetik fel.
Az Eurázsia Szemle jelen számában szerzőink Eurázsia innováció és technológiai fejlődésének és folyamatainak tekintélyes szakértőiként igyekeznek bemutatni és keretbe foglalni a jelenleg is zajló folyamatokat. Csugány Julianna az intézményesített szellemi tulajdon védelem kérdéseit vizsgálja az eurázsiai országokban, melynek keretében bemutatja azokat az intézményes mechanizmusokat, amelyek a szellemi tulajdon védelmét biztosítják, valamint ennek hatását a technológiai fejlődésre. A kínai elektromos személyautó gyártás trendjeit és folyamatait vizsgálja tanulmányában Hegyi Henrietta, aki kutatása során a Kínai Népköztársaság egyre nagyobb teret nyerő elektromos autógyártásába ad betekintést az olvasók számára. Sokunk számára a magas technológiák és a fejlett társadalom jelképe Japán volt. Lovászy László a robotika perspektíváit, hatásait és a társadalmi fejlődést vizsgálja meg Japánban. Tanulmányában nem pusztán a jelenkori folyamatok és a japán Society 5.0 emberközpontú társadalom fejlesztési projektet, is részletesen bemutatja, mindezt társadalmi, kulturális és történelmi kontextusba helyezve. Magyar Dániel és Hennelné Dr. Komor Ildikó kutatása az eurázsiai térség egyetemei közötti technológia transzferre helyezi a hangsúlyt. A tudásalapú gazdaság egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, ezért a szerzők az eurázsiai térségben jelenlévő jó gyakorlatokat és az egyetemekről a gazdaságba történő tudástranszfer működő mechanizmusait értelmezik. Az innováció és technológiai fejlődés, valamint az eurázsiai együttműködés lehetőségeit kutatja Mercz Mónika, aki tanulmányában arra keres választ, hogy a technológiai fejlesztések és mesterséges intelligencia használatával hogyan lehet segíteni az eltűnt gyermekek megkeresésében, valamint lehetséges-e a gyermekek eltűnését meggátolni a fejlődő technológiák segítségével. Az elmúlt 22 év tapasztalatai alapján a tudományos és publikációs együttműködés eredményeire fókuszál Nagy Andrea Magda a Visegrádi Négyek országaiban. Tanulmányában rámutat a publikációs együttműködés sajátosságaira az V4-ekben, valamint azokra a tudományterületekre, amelyek viszonylagos előnyben vagy hátrányban vannak, valamint, hogy előrébb léphetnek-e a társadalomtudományok a természettudományok dominanciája mellett. Végül, de nem utolsó sorban Takácsné György Katalin, Pál Balázs és Wu Ye közös tanulmányukban a fenntartható mezőgazdaság kérdéseit vizsgálják meg Dél-Koreára és Kínára vetített esettanulmányok alapján.
A tanulmányok mellett a kötetben aktuális, eurázsiai tematikájú könyvismertetők olvashatók az Eurázsia Központ szakértőinek tollából.
Az Eurázsia Szemle jelen számával egy átfogó képet igyekszünk mutatni az Eurázsiai szuperkontinensen zajló technológiai és innovációs folyamatokról. Ezzel arra törekszünk, hogy bemutassuk ezen folyamatok jelentőségét és hatását nem csak a világgazdasági vagy geopolitikai folyamatokra, de azokra a területekre is amelyek a mindennapi életünket is befolyásolják. Bízunk benne, hogy az olvasók számára nem csak izgalmas információs tartalommal tudunk szolgálni, de felkeltjük az érdeklődésüket ezen igen fontos tudományos terület és geopolitikai térség iránt is.
Az Eurázsia Szemle III. évfolyamának 3. száma egészben letölthető: